A kevesebb több. Minőség a mennyiség felett. Az elég jó elég jó. Szlogenek, amelyek manapság percenként jönnek szembe velünk; útmutatások, mire kellene törekednünk. Ám gyakran valóban csak szlogenek maradnak, mert nem tudjuk, hogyan valósíthatnánk meg őket a gyakorlatban. Hogyan lesz a kevesebb több a háztartásban? Hogyan kell érteni a minőség mennyiség felett elvét a kapcsolatainkban? Mikor elég jó az elég jó, és mikor kevés? A Pareto-elv, közismertebb nevén 80/20-as szabály éppen ezekre a kérdésekre adja meg a választ – és emiatt tartom az egyik legsokoldalúbb életszervező elvnek.
A Pareto-minisorozat első részében arról meséltem, honnan ered a Pareto-elv, és mit nyerhetünk vele; a második részben megtudhattad, hogyan alkalmazhatod a 80/20-as szabályt a munkádban, és hogyan segít abban, hogy hatékonyabban végezhesd a feladataidat; most pedig arról olvashatsz, miként lehet a hétköznapokban is használni ezt a szuper eszközt!
Cuccok
A Pareto-elv az észszerű minimalizmus alapja – én legalábbis így gondolom. Nem nagyon látom értelmét annak, hogy 100 darabra vagy éppen egy hátizsáknyira szűkítsük a cuccaink számát, ám ahhoz ragaszkodom, hogy csak olyan tárgyakkal vegyem körül magam, amelyeket valóban használok – méghozzá örömmel és/vagy rendszeresen.
A selejtezés alapja tehát nálam a 80/20-as szabály. Ha a tárgyaim 20%-át használom az időm 80%-ában, ez egyben azt is jelenti, hogy a tárgyaim 80%-a fölösleges. Persze ez sarkítás, hiszen nyilvánvalóan nem fogom kukázni a karácsonyfadíszeket vagy éppen az elsősegélycsomagot azért, mert csak ritkán kerülnek elő, de ez a szemlélet segít elválasztani a hasznosat a haszontalantól.
Azt látom például, hogy a gyerekeim ugyanazzal a pár játékkal játszanak egyfolytában; ha már úgy érzem, kezd sok cuccuk lenni, akkor pontosan tudom, hogy hol érdemes kezdeni a selejtezést (és ennek analógiájára: utazáskor pontosan tudom, hogy melyik játékokat kell bepakolni).
Öltözködés
Közismert tény, hogy a ruháink 20%-át viseljük az idő 80%-ában. Ha sikerül megállapítanod, hogy melyek a te 20%-odnak a főbb ismérvei, akkor nemcsak a fölösleges holmiktól tudsz hatékonyan megszabadulni, hanem azt is látni fogod, hogy a ruhatárad melyik része érdemli meg azt, hogy minőségi, időtálló darabokkal töltsd fel. Különösen igaz ez az olyan tételekre, mint a cipő, a táska vagy a télikabát, amelyek komolyabb igénybevételnek vannak kitéve, és nem is filléres darabok.
Digitális rend
Nemcsak a való életben érdemes a Pareto-elv mentén takarítani! Fölösleges az appjaid, a zenéid, a fotóid túlnyomó többsége. Lehet, hogy valódi helyet nem foglalnak, de ugyanúgy zavarják a mindennapjaidat, a mentális nyugalmadat, mint a valódi lomok. Ha belevágnál egy komolyabb digitális nagytakarításba, itt és itt írtam részletesen a témáról.
Szokások
Maroknyi szokásunk alakítja az életünk túlnyomó többségét. Nem érdemes minden rossz szokásod miatt emésztened magad, inkább keresd meg azt az egy-két szokást, amellyel a többihez képest lényegesen többet ártasz magadnak, és nagy erőkkel próbáld meg kiiktatni az életedből. És hasonlóképpen a jó szokásokkal! Ha tudod, hogy mely szokásaidnak köszönheted a legtöbbet, kezeld őket prioritásként, és tégy meg mindent azért, hogy ezek a szokások továbbra is fennmaradjanak. A lényeges 20%-ba tartoznak általában a láncreakciót elindító kulcsszokások is, amelyek kialakításáról itt olvashatsz.
Étkezés
Nem múlik el úgy nap, hogy ne találkoznék újabb és újabb jótanácsokkal, hogyan kellene étkeznem. Mondanom sem kell, ezek a tanácsok általában homlokegyenest ellentmondanak egymásnak. Én egy ideje már felhagytam azzal, hogy ezen a téren megtaláljam a Nagy Igazságot. Hacsak nincs valamilyen egészségügyi ok a háttérben, amely miatt speciális étrendet kell tartanod, neked is ajánlom az étrended Pareto-reformját. Melyek a legegészségesebb ételek az étrendedben? Fogyassz belőlük sokkal többet! Melyek a legkevésbé egészséges ételek az étrendedben? Fogyassz belőlük sokkal kevesebbet! Ilyen egyszerű.
Sokan azért nem vágnak bele az életmódváltásba, mert attól tartanak, bonyolult. Nos, nem kell elbonyolítani, ennyi a titka. Persze egy jól összerakott étrend, egy dietetikai tanácsadás sokat számít, de ha most kezded átalakítani az étrended, ez egy jó kiindulópont.
Házimunka
Bevallom, nem vagyok egy Martha Stewart – de mivel nem is törekszem az ő babérjaira, a háztartásomban is előszeretettel alkalmazom a 80/20-as szabályt. Például nem törekszem a patikatisztaságra és a múzeumi rendre. Van egy maroknyi olyan tevékenység, amelynek segítségével nagyjából tisztává és rendezetté tudom varázsolni a házat – ezeket rendszeresen elvégzem, a többit elfelejtem. Nem mondom, hogy pontosan 80%-nyi házimunkát tudok ezzel a módszerrel megúszni, de lényegesen lazábbak a mindennapjaim így.
Vagy. Van néhány olyan fogás, amiért odavannak a gyerekek (ha most azt mondanám, hogy a konyhatündéri sikerélményeim 80%-át a receptjeim 20%-a hozza, elég kockán hangzana). Ezeket a fogásokat nem félek használni – gyakrabban és nagyobb tételben (értsd: mélyhűtőbe is) főzöm, mint a többit. Időt spórolok azzal is, hogy a kamrámban és a hűtőmben mindig megtalálható az összes alapanyag, ami ezekhez az ételekhez szükséges, és a recepteket (csak ezeket) is fejből tudom, így gördülékenyen megy a munka.
Kapcsolatok
Érzékeny téma, de felvállalom. Introvertált ember lévén gyorsan be tudok sokallni a társaságtól (imitáltam már nyaraláson betegséget, hogy legyen pár magányos órám), ugyanakkor persze társas lény vagyok én is, szükségem van emberi kapcsolatokra. Mivel a mennyiség introvertáltságom miatt kilőve, marad a minőség: Pareto ismét színre lép.
Van egy maroknyi ember – családtagok és barátok vegyesen -, akik igazi örömet hoznak az életembe, akiknél a “szeretni és szeretve lenni” érzés abszolút megvalósul. Az időmet és a figyelmemet rájuk szánom, a többiek társaságát nem keresem – különösen igaz ez a kimondottan energiavámpír kapcsolatokra.
Utóbbiakat a közösségi médiában is drasztikusan megnyirbáltam. Nincs szükségem arra, hogy nap mint nap az arcomba legyen tolva mindenféle emberek rosszindulata, frusztrációja vagy éppen számomra hajmeresztő politikai nézete. Minden lelkiismeretfurdalás nélkül törlöm azokat az embereket, akiknél úgy érzem, ártanak a lelkivilágomnak – ezekre a kapcsolatokra sem online, sem offline nincs szükségem.
Tevékenységek
Sokszor a frusztrációnk hátterében az áll, hogy egész nap olyasmivel foglalkozunk, ami stresszel, untat, idegesít – vagy egész egyszerűen nem okoz örömet. Azonosítsd be azt a 20%-nyi tevékenységet, ami a rossz hangulatod, diszkomfortérzeted 80%-áért felel, és próbáld meg kiiktatni, vagy legalább csökkenteni. És ugyanez másik oldalra is! Mi az a 20%-nyi tevékenység, amely az örömöd, boldogságérzeted, fizikai, lelki vagy szellemi jólléted nagyját adja? Csináld többet! Sokkal többet!
Lelki béke
Hasonlóan a szokásokhoz, mindig van néhány olyan jelenség, amely a lelki békénkért vagy éppen békétlenségünkért a leginkább felel. Valahányszor úgy érzem, valami nem klappol az életemben, és lelki rágódásokon kapom magam, mindig utánajárok: mi a fő oka annak, hogy nem vagyok éppen boldog? Fő ok, figyeled? Mert hosszasan lehetne sorolni, hogy mi nem jó – de minek? Elég megkeresni a legfájdalmasabb pontot (tudod, azt a 20%-ot, ami a rossz érzéseid 80%-áért felel), és feloldani azt. Vagy legalább belekezdeni.
Személyiségfejlődés
Megfigyeltem, hogy a) a körülöttem élők – valamint én magam is – a személyiségjegyeim apró töredékéből profitálnak a legtöbbet b) a személyiségjegyeim szintén kis szelete okozza a konfliktusaim zömét. Bár jó lenne egyszer egy olyan nyugodt életszakaszt megélni, amikor komolyabban tudok foglalkozni azzal, hogy milyenné szeretnék válni, erre jó ideig biztosan nem fog sor kerülni. A mindennapjaimat azonban erősíteni tudom ezzel a tudással: egyszerűen csak igyekszem többször használni a jó tulajdonságaimat, és résen lenni a védjegyeimnek számító rossz tulajdonságaim esetében.
Pénz
A pénzköltéssel kapcsolatban több ponton is észrevettem Pareto mester keze nyomát – és itt a téma jellegéből adódóan számokkal is tudtam magam számára igazolni, hogy a 80/20 valóban működik. Megfigyeltem például, hogy a kiadásaink 80%-át a költségtípusok 20%-a adja ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha “igazán nagy” pénzeket akarok megfogni a hónapban, akkor tudom, hogy hol kell komoly megállj-t parancsolnom. Már ahol lehet persze, hiszen – sajnos vagy nem sajnos – éppen ebbe a kategóriába esnek az olyan tételek is, amelyeken nem lehet változtatni (pl. lakhatás).
Szintén igaz a 80/20 az ún. “luxusköltéseinkre” (értsd: nem étel, nem rezsi…) is: a szabadon elkölthető pénzünk nagyrészét ugyanazokra a dolgokra költjük – ez azonban már valós spórolási lehetőség, fontos tudás. Ha épp kevesebb a pénzünk, netán valamire gyűjtünk, azonnal tudjuk, hová kell kitenni a stoptáblát.