A manapság divatos minimalista kihívások során gyakran merül fel a kérdés: “ér-e” a napi lomtalanítandó penzum, ha a számítógépen történik? 20 fölösleges befőttesüveg helyett megválhatunk-e 20 fölösleges fájltól/apptól/ Facebook-ismerőstől?
Először is hadd szögezzem le: az ilyen jellegű kihívások nem törvénykönyvvel indulnak; a céljuk általában az, hogy valamilyen nemes cél érdekében játékos keretek között megdolgoztassanak. Azaz: a kereteket magadra szabhatod. Nincs olyan, hogy “ér”. Másfelől viszont én nagyon örültem, hogy sokak fejében megfordult a digitális lomtalanítás mint opció, vagy még inkább: mint lomtalanítandó terület! Hiszen a digitális káosz is ugyanolyan nyomasztó, mint a “valódi”; az elektronikus lomjaink kiszórása, elengedése kimondottan felszabadító lehet, a lommentes és rendezett eszközökön pedig sokkal hatékonyabban és időtakarékosabban tudunk dolgozni.
A digitális lomtalanítás igen szerteágazó, mint ahogy úgy általában a digitális életünk is. Igyekeztem területek mentén összegyűjteni, hogy hol és hogyan érdemes belevágni a lomtalanításba és a rendszerezésbe. A listám nem teljeskörű – tabletről például semmilyen formában nem írok, mivel én nem használok -, de így is kitesz két cikket is. Most a számítógépet és környékét vesszük górcső alá, a minisorozat 2. részében pedig a telefon, az e-mail, a közösségi média és általában a digitális kerül sorra.
Felhasználói fiókok és jelszavak
Gyűjtsd össze az összes felhasználói fiókot (email, bank, közösségi média stb.), amit használsz. Szüntesd meg azokat, amelyekről biztosan tudod, hogy már nem fogod használni. A megmaradt felhasználói fiókok esetében állíts be új, biztonságos jelszavakat! Ha túl sok jelszót kell megjegyezned, használhatsz jelszókezelő alkalmazást (password manager); a jelszókezelő minden felhasználói fiókodhoz erős, biztonságos jelszót gyárt, és ezeket eltárolja egy titkosított adatbázisban, neked pedig mindössze egyetlen jelszót kell megjegyezned. A legelterjedtebb jelszókezelő talán a LastPass, ami a legtöbb böngészőn használható. Ha ódzkodsz ettől a megoldástól, akkor sem ajánlom, hogy csak egy jelszót használj mindenhová, különösen az érzékeny adatokat tartalmazó oldalak esetében (pl. bank vagy bármilyen oldal, amely személyes vagy bankkártya-adatokat tárol). Találj ki egy sémát, amelyet a saját logikád mentén többféle módon tudsz variálni – így számodra könnyen megjegyezhető, mások számára nehezen kitalálható jelszavakat tudsz kigondolni.
Számítógépes programok
Törölj minden olyan programot, amit nem használsz. Bizonyos operációs rendszereken van olyan lehetőség, hogy legutóbbi használat szerint rendezze sorba a programokat; ha a te eszközödön is működik ez az opció, akkor nyert ügyed van: amit az elmúlt 6 hónapban nem használtál, nagy valószínűséggel törölheted. Ha saját kútfőből kell dolgoznod, tedd fel magadnak a kérdést: ha új lenne a géped, telepítenéd ezt a programot? Ha nem, akkor teljes lelki nyugalommal törölheted. Keress továbbá duplikációkat – nincs szükséged háromféle jegyzetelő alkalmazásra, négyféle időjárás appra és ötféle böngészőre; válassz egyet, a többi kuka. Olyan szemmel is nézd végig a programokat, hogy a hasznodra válnak-e (igen, ezen a ponton repülhetnek a különféle játékok). Persze a programok törlésénél légy észnél: ha nem értesz hozzá, véletlenül se kezdj el a rendszerfájlok között lomtalanítani – ezzel súlyos károkat okozhatsz a számítógépeden.
Desktop
A desktop, vagyis az asztal a vizuális káosz melegágya; még nagyirodai dolgozó koromban rendszeresen visszariadtam bizonyos kollégák monitorai láttán, ahol minden négyzetcentiméter tele volt pakolva shortcutokkal, fájlokkal, jegyzetekkel, és lehetőleg az egész háttereként egy gigantikus rózsacsokor vagy sziámi macska szolgált. Azon túl, hogy a látvány leterheli a szemet és az agyat, nem is praktikus a telezsúfolt desktop, hiszen a könnyű elérhetőséget (ami ugye a cél lenne) tönkrevágja a káosz. Szóval: tégy rendet a desktopon! Személy szerint a 0 (nulla) ikonnak, shortcutnak stb. vagyok a híve, de ha te nem vagy ennyire drasztikus, akkor is érdemes minimalizálnod. Azaz: tényleg csak azt hagyd a desktopon, amit gyakran használsz. Ha valamilyen oknál fogva mégis sok elemre van szükséged, készíts mappákat, hogy rápillantva a desktopodra, ne menjen el azonnal minden energiád. Ez esetben egy jó megoldás lehet, hogy hétfőnként kiteszed a desktopra a heti munkádhoz kapcsolódó mappákat, pénteken pedig elpakolod őket (pont, mint az igazi íróasztalon).
Lomtalanítás után rendezd el esztétikusan és praktikusan a megmaradt ikonokat; igazítsd négyzetrácsosra őket a rendezettebb összhatás végett. A képernyőn belül is rendszerezhetsz – például állandó elemek bal felső sarokba, shortcutok jobb alsó sarokba, az aktuális heti munka pedig középre – így elkülönítetted az állandó elemeket az ideiglenestől, és könnyebb lesz a tájékozódás és a “rendfenntartás” is. Végezetül pedig állíts be egy új háttérképet – úgy fog hatni a megújult desktopodon, mint a kitakarított lakáson a frissen mosott függöny! Válassz olyan képet, amely segít megtartani a rendet – egy minimalista háttérre, egy szép idézetre vagy egy családi fotóra biztosan nem fogsz rápakolni. Én mostanában Imelda háttérképeit használom.
Böngésző
Igen, a böngészőben is lehet takarítani! Ki lehet üríteni a cache-t, lehet törölni a pluginok, add-onok, sütik között – hogy csak néhányat említsek. Ha ezek számodra kínaiul hangzanak, ne rémülj meg – vagy kérj segítséget (mert azért hasznos dolog rendet vágni a fentiek között is), vagy lépj tovább (mert nem létszükséglet). Ha nagy rajongója vagy a könyvjelzőknek, akkor bőven lesz teendőd. Hányszor fordult elő veled az, hogy rábukkantál egy szuperizgalmas cikkre, elmentetted a könyvjelzők közé, és a) soha többé nem jutott eszedbe b) eszedbe jutott, de nem találtad meg, olyan jól elmentetted a többi 433 könyvjelző közé? Ha ismerős a szitu, akkor ideje szétcsapnod a könyvjelzők között. Csak azokat a könyvjelzőket tartsd meg, amelyek rendszeresen frissülő tartalomra mutatnak – pl. híroldalak, menetrendek stb. -, de természetesen ezeket is nézd át kritikus szemmel. Az egyszer elolvasandó cikkekre van egy jó tippem: a Pocket, ami egy bárhonnan elérhető, címkézhető felület az olvasnivalóknak.
Ha már böngésző. Nem nagytakarítási feladat, sokkal inkább hozzáállásbeli kérdés a nyitva lévő oldalak, tabok száma. Elképesztően zavaró tud lenni munka közben a 45 megnyitott oldal, különösen az a 13, amelyik még pittyeg is, ha valami történik – nem beszélve arról, hogy mennyire be tud lassulni a gép a leterhelt böngészőtől. Szabj határt az egyszerre megnyitott oldalaknak! Nyugodtan csukd be a leveleződet, az instant messengert, a közösségi média felületeket – hogy csak a legzavaróbbakat említsem -, és nyisd meg akkor, amikor időt tudsz rájuk szánni. Munka közben viszont éppen elég az a 3-4 fül, amelyet tényleg használsz! Tedd napi rutinná, hogy este becsukod a böngészőt, így reggel szó szerint tiszta lappal indulsz.
Fájlok
A fájlok lomtalanítása talán a leghúzósabb feladat, különösen, ha eddig nem nagyon foglalkoztatott a kérdés. Bármiféle takarítás előtt azonban tégy meg két fontos lépést. Egyrészt készíts egy biztonsági mentést a jelenlegi állapotról, biztos ami biztos alapon; másrészt ürítsd ki a lomtárat (ha lomtalanítás közben meggondolnád magad, nem 10884 fájl közül kell visszahalásznod a fájlodat).
Míg általában először lomtalanítunk, aztán rendszerezünk, komolyabb számítógépes rendrakások esetén a két folyamat nem különíthető el teljesen egymástól. Haladj a saját logikád szerint, a cél az, hogy végeredményként legyen egy korrekt mapparendszered, benne alaposan megválogatott és becsületesen elnevezett fájlokkal.
A mapparendszer kialakítása egyéni ízlés kérdése; ami szerintem egyértelműen idétlen ötlet, az a fájltípusok szerinti csoportosítás, amit pedig a legtöbb operációs rendszer ránk akar erőltetni. Készítsd el a saját rendszeredet, amely a te életedet és a te logikádat követi – és amelyben mindennek helye van. Az a jó, ha a rendszered egyszerű és átlátható, különben nem fogod használni (tipp: míg megszokod az új rendszert, nyugodtan nyomtass magadnak egy puskát). Első körben fogalmazd meg a legmagasabb szintű mappákat; ebből nem érdemes túl sokat – mondjuk tíznél többet – készíteni, inkább lefelé terjeszkedj (pl. legyen egy “Munka” mappád, benne az egyes projektekkel; egy “Média” mappád, amin belül már szétválaszthatod, hogy zene, film stb.; egy “Fotók” mappád, amelyet mappán belül tovább bonthatsz évekre stb.). A rendezgetés előtt érdemes nagyjából megcsinálni az új struktúrát, persze majd alakíthatsz rajta.
Ezenkívül nagyon ajánlom, hogy készíts egy “Bejövő” vagy “Inbox” mappát (az én inbox mappámat “!!”-nek hívják, így az összes mappám előtt szerepel, és egyértelműen kitűnik, hogy nem szokványos mappa) – ez legyen az a hely, ahová minden újonnan érkező vagy keletkező dokumentum kerül. Ez egyben azt is jelenti, hogy a böngésződ letöltésekre vonatkozó alapbeállítását meg kell változtatnod, akárcsak azon programjaid szintén alapbeállított mentési helyét is, amelyekkel fájlokat gyártasz (pl. Word, PhotoShop stb.). Ennek a hadműveletnek az a célja, hogy a most kialakítandó rendet a továbbiakban is fenn tudd tartani; minden új a bejövő mappába kerül, amit rendszeres időközönként (hetente…) átnézel, és csak azt mented el a mapparendszeredbe, ami tényleg kell – méghozzá számodra logikusan elnevezve. Merthogy a mapparendszeren túl az informatív fájlneveken áll vagy bukik a rendszered. A Dokumentum3.doc, Névtelen4.xls, Kép5.jpg nevű fájlok a káosz hírnökei. Adj tisztességes neveket a fájlaidnak – visszamenőleg és a továbbiakban is -, nagyon megkönnyíted a saját életed.
Ahogy mondtam, a rendrakás menete egyénfüggő. Egy praktikus megközelítés az, ha először meghatározod a legfelső szintű mappáidat, majd a fájljaidat szétosztod ezekben. Menetközben biztosan lesznek olyan fájlok, amelyekről azt sem tudod, micsodák (tudod, Névtelen4…), ezeket már át is nevezheted, illetve – ami még jobb – törölheted. Ha sikerült szétdobnod a fájlokat a fő mappák között, jöhetnek az egyes mappák külön-külön. Mappánként alaposan lomtalanítva, neveket konszolidálva, további mappákat kialakítva…
Ha már lomtalanítás… Tedd fel magadnak a kérdést: érdemes mindent elmenteni? A legtöbb dolog ma már fellelhető az interneten… Érdemes például órákon át rendezgetned a hatalmas és kaotikus zenei könyvtáradat a Spotify és a YouTube korában? Nem azt mondom, hogy nincs értelme a legkedvesebb zenéket megőrizni, de egy alapos szelektálás nem árt.
Ne feledkezz meg az olyan programokról, szolgáltatásokról sem, ahol szintén fájlokat használsz (pl. Evernote, Google Drive stb.)! Címkézhető szolgáltatásoknál érdemes átnézni a tagek rendszerét is, legalább olyan fontos, mint a korrekt mappázás.
Természetesen nem kell mindent egyszerre megcsinálnod. Ha eddig nem nagyon törődtél a témával, egy alapos rendrakás a fájljaid között akár hetekig is eltarthat. Foglalkozz vele kisebb részletekben, pl. szánj rá naponta 15 percet, vagy hétvégente egy órát.
Fotók
Ha valamire, akkor erre a kategóriára nagyon igaz, hogy a kevesebb több. Most őszintén: mikor fogod végignézni mind a 974 fotót a balatoni hétvégéről? Nem lenne jobb megtartani mondjuk 20 szuper képet, amit öröm végigpörgetni? Hozzáteszem: az egyszerűsítés ott kezdődik, hogy nem kell 974 képet készíteni, inkább élvezd a pillanatot. De ha már megtörtént a “baj”, és úszol a fotók tengerében, ideje szelektálnod. A legfontosabb, hogy a fotóknak legyen helye! Számomra hajmeresztő, hogy van, aki a telefonját, van, aki a FB-oldalát(!!!) használja fotótárhelynek… A digitális életünkben talán csak a fotók, videók azok, amelyek igazán pótolhatatlanok, érdemes tehát energiát szánni rájuk. Töltsd le rendszeresen a telefonodról a fotókat, majd miután rendszerezted őket, és készítettél egy biztonsági mentést, töröld őket a telefonodról, hadd legyen hely az újak számára. Elég frusztráló tud lenni, amikor azért nem tudsz fotózni egy számodra fontos helyzetben, mert nincs hely a telefonon. A letöltött fotókat alaposan(!) válogasd át – ehhez a három legfontosabb kérdés: 1) mosolyt csal az arcomra? 2) jó minőségű a kép? 3) van már ehhez hasonló? -, majd rendezd őket mappákba évszám szerint mindenképp, de akár hónap vagy esemény alapján is csoportosíthatsz.
Backup!
Miután mindent rendbetettél, ne feledkezz meg a biztonsági mentésről! Erre a témára sokan legyintenek – ugyan, nekem nincsenek fontos adataim! én óvatos vagyok, nem fenyegetnek a vírusok! -, aztán sírnak, amikor a gépük egyik napról a másikra tönkremegy, és oda a családi fotótár… A biztonsági mentés tehát kötelező. Két út áll előtted: menthetsz külső meghajtóra vagy a felhőbe (Dropbox, Google Drive, iCloud…). Én mindenképp az utóbbit ajánlom. A fizikai tárolók drágák, helyet foglalnak, és ki vannak téve mindenféle sérüléseknek, beleértve a korral járó elhasználódást is. Ezzel szemben a felhő nem ázik el, nem évül el, nem lopják el, és bárhonnan elérhető. A két módszert egyébként kombinálhatod is: a nagyméretű fájlokat (filmek, zenék) mentsd külső meghajtóra, a legfontosabb adatokat pedig mentheted két helyre is – a felhőbe és egy külső adattárolóra. Bármelyik megoldást is választod, a kulcs a rendszerességben rejlik. Megintcsak két út áll előtted: automatizálhatod a biztonsági mentést (felhőben nagyon egyszerű, de külső meghajtóra is léteznek megoldások), vagy alakíts ki egy mentési rutint (pl. havonta ismétlődő esemény a naptárban). Én mindenképp az automatizált megoldás híve vagyok, így tutira nem marad el a mentés.
A digitális lomtalanításról szóló minisorozat 2. részét itt olvashatod.