Létezik egy szabály, vagy inkább egy megfigyeléseken alapuló törvényszerűség, amely képes arra, hogy szinte egy csapásra megváltoztassa az életed. Pillanatok alatt rávilágít arra, hogy mivel érdemes töltened az időd, mire érdemes áldoznod az energiád, mire érdemes költened a pénzed. A 80/20-as szabályt az egyik legsokoldalúbb és leghasznosabb életszervező elvként tartom számon.
Bizonyos szempontból a hatékonyság esszenciájának tartom: a 80/20-as szabály – más néven Pareto-elv – minden fontos hatékonysági, időgazdálkodási törvényt segít, alátámaszt, megerősít; segít abban, hogy megtaláld a prioritásaidat, igent mondj a fontos dolgokra és nemet a lényegtelenekre, elengedd a perfekcionizmust, megelőzd a halogatást; segítségével jelentősen javíthatsz a kapcsolataidon, fejlesztheted a karriered, mi több, még a háztartási feladataidban is segítségedre lesz. Eljött az ideje, hogy végre részletesebben is írjak erről a fantasztikus módszerről.
Egy kis történelem…
A 80/20-as szabályt Vilfredo Pareto, egy 20. századi olasz közgazdász ismerte fel először. Az anekdota szerint Pareto először a saját kertjében szembesült a 80/20-as szabállyal, amikor észrevette, hogy mindössze néhány tő adja a zöldborsóhozam zömét. Pareto, aki többek között az egyenlőtlen vagyonelosztással foglalkozott, “bevitte” az elvet a munkahelyére is, ahol azt a közgazdasági-szociológiai megállapítást tette, hogy a megtermelt javak 80%-a a társadalom 20%-ához kerül.
Pareto megfigyeléseit sokan gondolták tovább, különféle iparágakra, gazdasági tevékenységekre, szociális jelenségekre igazolódott a 80/20-as szabály. Az 50-es években Joseph M. Juran minőségbiztosítási mérnök a jelenséget “lényeges kevés és jelentéktelen sok”-ként fogalmazta meg, és ő volt az, aki a koncepciót Pareto-elvre keresztelte a nagy előd nyomán.
Fordítsuk le!
Bármerre nézünk, a 80/20-as szabállyal találkozunk. A bűnözők 20%-a követi el a bűntények 80%-át. A sofőrök 20%-a okozza a balesetek 80%-át. A légszennyezés 80%-áért a gyárak 20%-a felelős. A ruháink 20%-át viseljük a napok 80%-ában. A lakás 20%-ában tartózkodunk az idő 80%-ában. És így tovább. S hogy mi haszna van ennek azon kívül, hogy távol tartjuk magunkat a 20%-nyi bűnöző társaságától, és nem ülünk be a krónikus balesetező barátaink kocsijába? Miben lehet segítség számodra a Pareto-elv? Máris mondom!
Boldogabb és hatékonyabb leszel
Az elfoglaltságaink 20%-a adja az örömünk 80%-át. Ugyanez igaz az eredményekre: 80%-uk a tevékenységek 20%-ából származik. A “lényeges kevés és jelentéktelen sok” gondolatmenetet megtartva, nincs más dolgod, mint beazonosítani azt a maroknyi tevékenységet, ami valóban örömöt okoz számodra, illetve tényleges eredményeket hoz, ha munkáról van szó; a többit pedig szorítsd vissza, amennyire csak tudod (ideális esetben töröld ezeket). És fordítva is igaz! Ha sikerül felismerned azt a néhány pontot, amely a magánéleti vagy munkahelyi problémáid zöméért felelős, fordíts nagy erőket ezek kiiktatására.
Legyőzheted a perfekcionizmust
Igen, jól látod a fentiekből: a Pareto-elv elengedésre buzdít. Ragaszkodj a fontos dolgokhoz, és engedj el minden mást. Továbbá: nem kell mindent jól csinálnod, elég csak a lényegeseket. Ez a gondolat sokat segíthet perfekcionizmusban szenvedőknek: nem kell tökéletes háztartást vezetned, ha számodra az nem prioritás; de ha már muszáj takarítani, akkor elég csak “elég jóra” megcsinálni – találd meg azt a 20%-nyi feladatot, ami a komfortérzeted 80%-áért felel, és csináld csak azt. Az eredmény: rengeteg megspórolt idő és energia, és ami perfekcionisták esetében talán még ennél is fontosabb: némi lazulás a merev szabályok alól.
Mindig tudni fogod, mire mondj igent és nemet
Mondjuk ki: a 80/20-as szabály a priorizálás nagyágyúja (az Eisenhower-mátrixszal kézenfogva), és a legütősebb eszköz arra, hogy megtanulj végre nemet mondani. A 80/20-as arányt szem előtt tartva könnyen meg tudod állapítani minden egyes dologról – legyen az tevékenység, kapcsolat vagy éppen tárgy -, hogy valóban szükség van-e rá az életedben. Ami a 20-as vonalon innen van, arra mondj igent (és onnantól kezdve kezeld valóban prioritásként, azaz szánj rá időt, figyelmet, energiát), a többi mehet a levesbe. Persze ez nem ilyen egyszerű, nem tudunk mindenre nemet mondani, ami nem okoz örömet vagy nem a leghasznosabb, de törekedhetünk arra, hogy csökkentsük ennek arányát, azaz a pazarlást – időben, energiában, pénzben egyaránt. A kevesebb több – erre lyukadunk ki végül a 80/20 esetében is.
Mostantól a számok bűvöletében kell élnem?
A kevésbé matematikai beállítottságú emberek gyakran megriadnak a 80/20-as szabálytól. Hogy akkor mostantól mindig ki kell számolgatni, hogy mi 20, mi 80? Nem, dehogy! A 80/20-at nem kell szó szerint érteni. Egyrészt mert nem precíz. Vannak esetek, amikor 90/10-ről beszélünk, máskor 70/30 az arány. Másrészt számok helyett a szemlélet a fontos, miszerint a különféle dolgok (tevékenységek, célok, kapcsolatok, tárgyak stb.) nem egyformán fontosak: mindig van egy maroknyi dolog (megintcsak: tevékenység, cél, kapcsolat, tárgy stb.), ami sokkal többet ér neked, mint az összes többi együttvéve. Nincs más dolgod, mint ezekre koncentrálni az idődet, az energiádat – tárgyak esetében a pénzedet. Maximalizálni a “lényeges keveset”, minimalizálni a “jelentéktelen sokat”. Legalábbis közelíteni hozzá, tökéletes úgysem lesz. De ez nem is baj, hiszen mint tudjuk: az “elég jó” elég jó!
A Pareto-minisorozat következő részében megmutatom, hogyan tudod a 80/20-as szabályt a céljaid, az időd és a munkád szolgálatába állítani!