Vannak azok a napok, amikor egyszerűen nem megy a munka. Nem olyan lábbal keltél fel, nem árad az energia, nem úgy állnak a csillagok. Aztán vannak azok a feladatok, amelyeknek a gondolata is elborzaszt. Túl összetett, túl ijesztő, túl unalmas – túl mindegyik. A legjobb az, amikor emezek a napok és amazok a feladatok összeérnek. Amikor egy kiadós bőrig ázás után, fejfájással küszködve kell leülnöd, és megcsinálnod a féléves adminisztrációt. Se kedv, se lendület, se motiváció – nem csoda, hogy halogatás lesz a vége. Ezekre a helyzetekre, valamint a hétköznapi munkakedvetlenség fellendítésére hoztam pár ötletet.

1. Készítsd elő a terepet!

Káoszban dolgozni, hát még munkába belevágni nem túl szívderítő feladat. Rakj rendet, készítsd elő a munkához szükséges eszközöket, szellőztess ki. Miközben teszel-veszel, könnyen lehet, hogy már meg is jön a munkakedved. Ám akkor is beljebb vagy egy lépéssel, ha mégsem jöttél hangulatba. A fölöslegesen előkészített munkaeszközök legalább olyan frusztálóak, mint maga a feladat – sajnálni fogod a készülődéssel eltöltött időt, ha továbbra is halogatsz. A trükk nem mindenkinél működik (van, akit éppen az otthonos felfordulás motivál), de egy próbát megér.

2. Pörgesd fel magad!

Találj ki egy rituálét, amely lelkesítően hat rád. Keress egy pörgős zenét (Spotify-on remek válogatásokat találhatsz!), egy munkakedv-ébresztő mantrát, vagy nézz videót / hallgass podcastet motiváló emberekről! Egyetemistaként Merle Üvegfal mögött c. regénye volt az, amely vizsgaidőszakok előtt rendre bepörgetett. Természetesen nem kell többszáz oldalas köteteket átolvasnod, mielőtt belevágsz a napi munkádba, de egy-egy jól megválasztott idézet, esetleg néhány sor egy számodra fontos könyvből lendületbe hozhat.

3. Írj teendőlistát!

Ha nagyobb lélegzetvételű feladatról van szó, érdemes leülnöd, és átgondolnod, milyen lépésekből áll a folyamat. Ezzel két legyet ütsz egy csapásra. Egyrészt kiírod magadból a feladattal kapcsolatos gondolataidat, papíron, rendszerben látod a lépéseket. Másrészt a korábban megfoghatatlan tömbként előtted tornyosuló katyvaszból kiugrik egy első lépés, amelyet meglépni már sokkal-sokkal könnyebb lesz. Már nem a lakásfelújítás lesz a feladat, hanem a kivitelező felkutatása – mennyivel emészhetőbb, nem?

4. Döntsd el, mikor kezdesz bele!

A halogatás hátterében sokszor a túl nagy szabadság áll. Mivel magad dönthetsz arról, hogy belekezdesz-e a feladatba vagy sem, könnyen jönnek a “majd később”, “majd holnap” gondolatok. Nincs azzal baj, ha nem most azonnal vágsz bele a feladatba (sőt, esetenként hasznos is lehet a halogatás), de a bizonytalan jövő helyett határozz meg egy konkrét időpontot, amikor belekezdesz a munkába – és amikor már nincs apelláta. 11-kor leülök, és elkészítem az önéletrajzom. Csütörtök reggel elmegyek futni. Ennyi az egész.

5. Kezdd el!

Haha, könnyű ezt mondani – gondolhatod, és teljesen igazad is van. Egy komplikált, kellemetlen vagy éppen unalmas feladatba belekezdeni egyáltalán nem olyan triviális. A jó hír az, hogy általában a kezdet sokkal nehezebb, mint a folytatás – vagyis ha sikerül rávenned magad arra, hogy elkezdj dolgozni az adott feladaton, pillanatokon belül könnyebbé válik a dolog, és elmúlik a nyomasztó érzés, hogy csinálni kéne, de… Ha nagyon nyomaszt egy feladat, gondolj arra, hogy amint belevágtál, a nehezén (legalábbis egy részén) túl vagy.

6. Kezdd el, és hagyd abba!

Kreatív feladatoknál – pl. írás, festés, tervezés – működik jól az alábbi technika. Ha azon kapod magad, hogy már órák óta halogatod a munkát, ülj le, tedd meg a legelső aprócska lépést. Írj egyetlen gondolatot, húzz egyetlen ecsetvonást, vázold fel az első lépést a tervedben. Majd állj fel, és csinálj valami egészen mást. Mivel technikailag már belekezdtél a feladatba (hiszen írtál egy gondolatot, húztál egy ecsetvonást stb.), már “csak” folytatnod kell, ami mentálisan máris könnyebb. Azzal, hogy a rövidke kezdet után eltávolodsz a tett színhelyéről, lehetőséget adsz annak, hogy beinduljon a gondolatáram. Én ezt a technikát gyakran alkalmazom cikkíráskor. Pár gondolat után elmosogatok, s mire visszatérek a gépemhez, már fejben kész a vázlat.

7. Csak 20 perc!

Szintén a nehéz kezdet után könnyű folytatás elvére épít a következő technika. Határozd el, hogy mindössze 20 percig foglalkozol a feladattal. 20 percen át e-mailekre válaszolgatni sokkal kevésbé ijesztő, mint többszáz levelet legyűrni, nem? Miután 20 percen át tevékenykedtél, két dolog történhet: megjön a kedved, de legalábbis a lendületed, és folytatod a munkát – vagy továbbra is elviselhetetlen a gondolat, hogy ezzel dolgozz, és félbehagyod, de már így is beljebb vagy 20 perccel.

8. Szabj korlátot!

Hasonló az előző ponthoz abban a tekintetben, hogy időkorlátot szabsz a feladatnak. Ám ebben az esetben a teljes feladatnak bele kell férnie az időkorlátba. Olyan feladatoknál működik jól ez a technika, amelyek hajlamosak betölteni a rendelkezésre álló időt. A hétvégi takarítás elöntheti az egész szombatodat, miközben patent módon ki lehet takarítani 2 óra alatt is. Az időkorlát motiválni fog abban, hogy kedv ide vagy oda, teljes erőbedobással dolgozz – és nem mellékesen segíteni fog abban, hogy elengedd a perfekcionizmust, illetve észszerűen rangsorolj.

9. Kelj fel / lépj ki / kapcsold ki!

Azaz: nincs “még 5 perc”! Ha történt már veled olyan, hogy egy húzós feladat előtt lelkierő-gyűjtés reményében benéztél Facebookra, és ott ragadtál órákra, tudod, miről beszélek. Ezek az időhúzó technikák nagyon jól működnek, ám a feladat attól még nem fog eltűnni a listádról. Ha tudod, hogy mi a te “csakötperces” csapdád, akkor jó előre (értsd: még a kínos feladat megjelenése előtt) határozd el, hogy számodra az időhúzás ezen formája egyszerűen nem opció. Így nem akkor kell döntést hoznod, amikor bele kellene kezdened a feladatba, ezzel is csökkentve az akaraterődet (tudod, döntési fáradtság!) – a döntés meg lett hozva, neked már “csak” dolgoznod kell.

10. Tedd szórakoztatóvá!

Ha azért nem akaródzik belekezdeni a feladatba, mert unalmas, akkor dobd fel valamivel! Én a kedvenc youtubereim legújabb videóit vasalásra tartogatom. Igen ritkán vasalok, de olyankor annál nagyobb szükségem van a motivációra. A feladat jellegétől függően bevethetsz zenét, videót, kereshetsz egy társat (barátnővel együtt sportolni, mini buli keretében átfesteni a kerítést), de akár versenyezhetsz is magaddal (vajon meg tudom-e írni ezt a cikket egy óra alatt?). A környezetváltozás szintén szórakoztató – ha megteheted, menj ki a szabadba, ülj be egy kávézóba, vagy egyszerűen csak menj át egy másik szobába.

11. Mozogj!

Bár időhúzásnak tűnhet, mégsem az: a feladatod előtt tarts egy rövid edzést, sétálj egyet a parkban, vagy egyszerűen csak táncolj pár percig a kedvenc számodra. Kutatók szerint 20 percnyi biciklizés 20%-kal emeli meg az energiaszintet – nem beszélve arról, hogy igazán egészséges motivációforrás.

12. Aludj!

Igazi hatékonyságnövelő varázsszer a szundikálás. Egy stratégiailag jól elhelyezett, kellően rövid alvás a nap közepén komoly energialöketet ad, amely átsegít a nap további nehézségein, így az előtted tornyosuló kellemetlen feladaton is. Itt írtam arról, hogy miképpen érdemes beépíteni a napodba.

13. Csoki, tea, kávé, banán

Ha kávézó ember vagy, nem kell magyaráznom. Sokunknál a kávé (vagy a fekete tea) valódi csodaszerként működik – gyakran egyébként nemcsak a koffein adta fizikai hatások, hanem a kávé rituáléja miatt is. Találd meg azt az ételt vagy italt, amely számodra lendületet ad. A koffein tartalmú italokon túl közismert “turbó” ennivalók a csoki, a banán, a bogyós gyümölcsök, a brokkoli vagy az avokádó. Kevésbé izgalmas, ám annál hatásosabb a C vitamin – engem már több húzós időszakon segített át a kis sárga kapszula.

14. Beszélgess el magaddal!

Ha nagyon nyögvenyelősnek tűnik a feladat, gondolkodj el, mi rejlik a háttérben. Miért nincs kedved belekezdeni? Unalmasnak találod? Nehéznek tűnik a feladat? Nem látod értelmét? Érdemes a mélyére ásni a kérdésnek – az “5 miért” módszere célravezető. Ne elégedj meg az első válasszal (mert unalmas…), hanem lépj tovább. Miért unalmas? Majd az adott választ is cincáld tovább. Ha sikerül megtalálnod a valódi okot, akkor a megoldásod is valódi lesz.

S ha már így elbeszélgettek egymással, te és te. Kérdezd meg magadtól azt is, hogy miért is kellene megcsinálnod a feladatot. Megintcsak: 5 miért alatt ne állj meg. Ez a kulcsa ugyanis annak, hogy a valódi motivációdat megtaláld. Mert lehet, hogy az aktuális feladathoz éppen nincs kedved, de valószínűleg egy nagyobb cél érdekében dolgozol, amely mögött igen erős motiváció húzódik. Ezt a kőkemény motivációt már csak be kell csatornáznod a jelenlegi teendődbe, és nyert ügyed van.

15. Fogadd el!

Az élet nem habostorta, tudjuk mindannyian. Ismerd be (ha még nem tetted volna), hogy az előtted álló feladat bizony   – irodalmi stílusban szólva – jó nagy szívás, és fogadd el, hogy az élet velejárója, hogy időnként kevésbé kellemes dolgokat is kell csinálnunk. A lázadozásba, elégedetlenkedésbe ölt energiáidat pedig irányítsd át a feladat gyors és hatékony megoldása érdekében, hogy mielőbb szabadulhass szorult helyzetedből!

Képek forrása: 1, 2, 3, 4.