Nincs még korán az év végi visszatekintéshez? – kérdezheted, és részben igazad is van, hiszen alig kezdődött el a november (s igazság szerint ezt érzem az egész évvel kapcsolatban is). Igen ám, de heteken belül szembesülünk azzal, hogy ismét véget ért egy év, ismét számot kell vetnünk azzal, hogyan is töltöttük az elmúlt 365 napot. Ahhoz, hogy az év végi mérleg pozitív irányba dőljön, még rengeteget tehetünk!
Év végi visszatekintést sok-sok éve csinálok, meglehetősen változatos formákban. Volt, hogy 10 szóban foglaltam össze az évem, de abban minden benne volt, máskor irányított kérdések segítségével elemeztem ki az elmúlt hónapokat, az utóbbi időben pedig az életcéljaim köré építettem egy struktúrát, és aszerint haladok. Ezeket az eszközöket örömmel ajánlom az ügyfeleimnek is, akik nyitottan fogadják, ám amikor azt mondom: csináljunk majdnem év végi visszatekintést, gyakran elkerekedő szemekkel találkozom.
Pedig gondolj csak bele! Zajlik, dübörög az év, próbálunk lépést tartani a kötelezettségeinkkel, terveinkkel, munkánkkal és hobbinkkal, túlvagyunk már sok örömön, de sok bánaton is, fogy az erő, fogy az energia, közelít az év végi hajrá… és akkor a nyakunkba szakad ráadásként a szürke november, a maga melankóliájával. Ilyenkor hajlamosak vagyunk ambícióinkban, lelkesedésünkben bepizsamázódni, majd ha nem lenne elég a nyomott hangulat, még gyorsan rá is pánikolunk, hogy mindjárt itt az év vége, és mi még mindig nem csináltunk semmit.
Íme a javaslatom: kösd össze ezt a két dolgot, és egy ügyes húzással fordítsd a magad javára! Igenis pizsamázódj be egy vastag pokrócba, de csak fizikailag, nem lelkileg. Húzd ki magad a szürke mocsárból azzal, hogy csinálsz egy “elő-visszatekintést”, és ennek fényében a hátralévő heteket áttervezed úgy, hogy a lehető legelégedettebb lehess az “igazi” visszatekintéskor!
Hogyan csináld?
Fogj egy forró italt (mégiscsak november van), egy noteszt és egy tollat (vagy a bevált gondolkodó-tervező eszközödet), majd gondold végig a “szokásos” év végi kérdéseket:
- Mi az, ami sikerült?
- Mi az, ami (még) nem sikerült?
Légy nagyvonalú, ez még nem az igazi év végi visszatekintés ideje. Nem kell elővenni a határidőnaplódat, nem kell hosszasan elemezni az egyes kategóriákat. Írd le, ami először eszedbe jut mint siker vagy (még) nem siker! Pár gondolatban próbáld meghatározni, hol is tartasz az évben ahhoz képest, amit a naptár mutat.
Ha abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy most, novemberben már elmondhatod magadról, hogy mindent kipipáltál a listádról, akkor két dolgot tehetsz: hátradőlsz, és élvezed a nyugalmat, a csendet (én szívem szerint ezt ajánlom), de ha nagyon nyughatatlan lennél, akkor picit előregondolkodva találj ki valamit, amivel valamelyik jövő évi célodnak aládolgozhatsz kicsit. Kicsit! Félgőzzel! Mert még nyughatatlan lelkeknek is jár a lazítás év végén.
Ám a legtöbben valószínűleg arra a következtetésre jutunk, hogy le vagyunk maradva az eredeti tervekhez képest. Ez esetben a következőket javaslom:
Először is nyugtasd meg magad. Igen, lehet, hogy nem tartasz ott, ahol a tervek szerint tartanod kellene, de könnyen lehet, hogy nem veled, hanem a terveiddel van a baj: túlterveztél, túlvállaltál (sok éves tanácsadói tapasztalataim alapján ez a legvalószínűbb forgatókönyv). Fogadd el, hogy az év első 10 hónapjába ennyi fért bele részedről. Nem érdemes hosszasan rágódni miérteken és hogyanokon – erre majd ott lesz az igazi év vége. Jelenleg csak bocsáss meg magadnak, és nézz előre, hiszen úgysem tudsz már változtatni visszamenőleg semmin.
Ha még lenne mit behoznod…
A következő lépésben gondold át az egyelőre még nem kipipált tételeket, és keresd meg köztük azt a pontot, amelyre a hátralévő hetekben koncentrálni fogsz. Mi alapján érdemes választani?
- Legyen ez a pont egy olyan terv vagy feladat, ami igazán nagy hatással van az éved kimenetelére, a magadnak számolt sikermutatóra. Azaz: válaszd a számodra legmagasabb prioritásút. Fontos kitétel a “számodra”: ilyenkor már nyugodtan elengedheted mások irreális elvárásait, koncentrálj csak az igazán fontos dolgokra. Légy reális, és számszerűen maradj meg egy-két tervnél, hiszen ha a terveid 90%-ába még bele se kezdtél, akkor úgysem fogsz velük végezni – és minek újabb kudarclehetőséget állítani magadnak…
- Míg általában célállításkor javasolni szoktam, hogy célozz meg egy olyan szintet, ami még megugorható, de azért komoly kihívást is jelent, most azt ajánlom, légy kicsit megengedőbb. Nem az a dolgod, hogy az utolsó két hónapban megváltsd a világot, hanem az, hogy amennyire a november-decemberi erődből és idődből telik, megtold a magad szekerét. Számolj mindenképp azzal, hogy az év utolsó két hetére általában leáll az élet.
- Fogalmazd meg önmagad számára egy kerek mondatban a tervet. Mondd ki, mi a cél, és miért éppen ezt választottad, majd kötelezd el magad mellette. Gondold át, mikor tudsz rá időt szakítani a hátralévő hetekben, milyen lépések állnak előtted, és mivel kezded a megvalósítást már ma. Azaz: kezeld ezt az egyetlen tervet és a hátralevő heteket úgy, mint egy külön egységet az éven belül, adj tiszta lapot magadnak!
- És természetesen: még ma kezdj bele! Hiszen még közel két hónap előtted van, ezalatt sikerre viheted az idei évet!
Képek forrása: pexels.com.