A pozitív világnézet, az örömre és a hálára való képesség részben velünk született tulajdonság – ki kisebb, ki nagyobb adagban kapja -, de fejleszthető. Ezt onnan tudom biztosan, hogy magam is megtapasztaltam. Korábban voltak rosszabb időszakaim, amikor bele tudtam szomorodni az aktuális körülményeimbe, lelkiekbe és fizikaiakba egyaránt, függetlenül attól, hogy milyen súlyú dolgok voltak ezek. Életem egyik fordulópontján azonban úgy döntöttem: mostantól nem akarom, hogy rajtam kívül bármi, bárki mástól függjön a boldogságom. S bár ezt mondani könnyebb volt, mint megvalósítani, mégis belevágtam, s szerencsére jó érzékkel azonnal meg is találtam a függetlenséghez vezető utat a hálaadás formájában.Érdemes továbbolvasni »